Karácsonyról.......

Egy pici kis hópihével indult minden, 
De ez van itt minden egyes évben. 
Amikor ideér a december, jön vele más is, 
És akkor lesz itt a hangulat karácsonyi! 

Mindenhol zöld fenyőfák díszelegnek, 
Viszont más az igazi ebben az ünnepben. 
A szeretet az, mi az embereket összehozza, 
Szív a szívnek boldogságot ajándékozhat. 

A mai nap másabb mint a többi, 
A házunkat a sok ajándék elönti. 
Szeretem a díszek ragyogását. 
Hogy mit látok benne? Harmóniát! 

Vörös, arany, ezüst és még sok szín, 
Ez a kavalkád mindenkit ünnepelni hív. 
Oly szép a karácsony mindenkivel, 
Akit én teljes szívből szeretek. 

Idén nem kérek ajándékot senkitől! 
Csak néhány kedves szót valakitől. 
Nem akarok kapni, csak meg akarom tudni, 
Hogy milyen jó is szeretve lenni... 

Inkább adok, bárkinek bármit, 
Hisz ezt sokkal jobb megtenni. 
S ha látom a boldogságot a szemekben, 
Akkor lesz igazi a karácsony a lelkemben.

Majdnem kétezer évvel ezelőtt élt Izrael egyik kis városában, a galileai Názáretben, egy leány, Mária. Egy éjjel megjelent előtte Gábor arkangyal és bejelentette neki, hogy tervei vannak Istennek a Mária számára, ő lesz majd Isten Fiának az édesanyja. Mária megijedt, de az angyal megnyugtatta, hogy igaz, amit mond, és úgy helyes.

Nemsokára férjhez ment Mária Józsefhez, és, amikor a király bejelentette, hogy vissza kell menni arra a helyre ahol születtek, mert népszámlálás lesz, együtt mentek a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe. Amikor megérkeztek késő este Betlehembe, Mária érezte, hogy eljött ideje, hogy megszülessen a bébi, de már nem volt hely a számukra sehol. Végülis sikerült behúzódniuk egy istállóba és ott született meg a kis Jézus. Bölcső nem volt, helyette a jászolba fektették az újszülöttet.

Egy közeli mezőn pásztorok legeltették a juhaikat és egy angyal jelent meg előttük mondván, hogy egy közeli istállóban megszületett az Isten Fia. Amikor a pásztorok ott találták a bébit a szüleivel, tudták, hogy az angyal igazat mondott.

Három bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének, és, amikor látták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy az a jele annak, hogy ott is fogják megtalálni. Amint ott látták a kis Jézust Máriával és Józseffel, térdre borultak előttük és ajándékokkal halmozták el őket.

"Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.”

A karácsonyfa története:

A karácsonyfa állítás hagyománya Skandináviából származik és  a 30 éves háború idején jutott el Németországba a 17. században.

A népi hiedelmek szerint a téli napforduló alkalmával a szabadon kószáló gonosz démonok és szellemek elől csak az menekülhetett meg, aki az örökzöld fa alá húzódott.

Luther Márton vallásreformer állított először karácsonyfát gyermekeinek. Kezdetben gyümölcsökkel, édességekkel díszítették.

Hazánkban a karácsonyfa állítás hagyományát egy a mestergerendára  felakasztott termőág vagy karácsonyi életfa előzte meg.

Magyarországon az első óvoda megalapítója Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben Aszódon. Kezdetben ez szokás csak a nemesi családoknál terjedt el majd később megjelent a módosabb polgári családok körében és a szegényebb rétegekben is.

 KARÁCSONYKOR...

Karácsonykor 
Angyalok szállnak, 
Híradást hoznak, 
Béke jegyében, 
Élet fényében, 
Szentség lelkében, 
Hívők hitében, 
Krisztus képében 
Földön jár az Isten.

Karácsonykor: 
Harangok zúgnak, 
Szent igék szólnak, 
Imádság szárnyán, 
Szíveknek vágyán, 
Zsoltárok hangján, 
Szeretet hídján, 
Bocsánat útján 
Mennyben jár az ember.